Napelemrendszerek

Miért éri meg napelemes rendszerre költeni az otthonfelújítási támogatásból?

Miért érdemes beruházni a napelemekre, ha most tapétázásra vagy csempézésre is kérhetnék állami támogatást?

A napelemek előnye a legtöbb ingatlankorszerűsítő és otthonszépítő munkával szemben, hogy biztosan visszahozzák a kezdeti befektetés árát! A legtöbb ingatlanfelújítás csak a lakók komfortérzetét növeli, vagy esztétikusabbá teszi a lakókörnyezetet. Az otthon kifestésekor, a burkolatok cseréjénél vagy új bútorok és konyhai gépek vásárlásakor eszünkbe sem jut azok megtérülési idején gondolkodni, hiszen soha nem fognak pénzt termelni nekünk az új színek és formák. Nem beszélve arról, hogy amíg a napelem kitermeli az árát, addig más esztétikai beavatkozások károsodhatnak, és újbóli felújítást igényelnek. A szobák tisztasági festése például 5 évente javasolt. A fürdőszoba felújítása, a kád vagy a zuhanyzó cseréje maximum az ingatlan értékét növelheti, ám amennyiben nem tervezzük eladni az otthonunkat, az optikai csinosítás egyáltalán nem fogja gyarapítani a pénztárcánkat.

Egy ingatlan modernizálása során a nyílászárók cseréje, a fűtésrendszer korszerűsítése vagy a szigetelés hozhat számottevő csökkenést a fűtésszámlában, de ennek előnyeit sem élvezhetjük egész évben, hiszen nyáron nem kapcsoljuk be a fűtést. A radiátorok vagy a kazán lecserélésekor eszünkbe sem jut azon mérgelődni, hogy csupán az év egyharmadában vesszük valós hasznukat, ám az egész évben működő napelemeknél, mégis megkérdőjelezik a létjogosultságukat. A napelemek viszont egész évben termelnek, természetesen napos időben, főleg nyáron több energiát képesek előállítani, hiszen magasabb a besugárzás és a napsütéses órák száma is több, de télen sem állnak tétlenül a tetőn.

A napelemes rendszerek telepítésénél az egyik leggyakoribb kérdés, hogy mennyi idő alatt térül meg a befektetés?

Nyilvánvaló, hogy minél több energiát termel a rendszer és minél magasabb az energiafelhasználás az ingatlanban, annál jobb a napelemek megtérülése, még a magasabb beruházási költségek ellenére is. A megújuló energiaforrások, így például a napelemek által generált energia használata az otthoni áramellátás biztosításához számos előnnyel jár. A legfontosabb, hogy a napelemekből profitálhat az egész család. A befektetés hozama elsősorban a villanyszámla csökkenésében jelentkezik, hiszen a rendszer képes megtermelni az általunk felhasznált energiát, másodsorban pedig a szükséges mennyiségen felüli energia a halózati visszatáplálás miatt automatikusan a szolgáltató felé vándorol. A túltermelésünk nem veszik el, hiszen a felszerelt mérőberendezések lehetővé teszik, hogy ingyenesen felhasználhassuk a korábban hálózatba töltött energiát akkor, amikor kisebb az önálló termelésünk, mint az általunk felhasznált energia. A napelemek megtérülése 7 éven belül elérhető, azaz a rendszer kiépítésére szánt összeg apránként és belátható időn belül visszacsorog a zsebünkbe. Ezt követően a rendszer már csak profitot termel a felhasználó számára. A napelemes áramellátás egy olyan befektetés, amely rögtön telepítést követően megkezdi a ráfordított összeg visszanyerését. A lakossági napelemes beruházások megtérülési ideje számos tényezőtől függ. A kiválasztott rendszer megvásárlása és annak telepítési költségei határozzák meg azt az összeget, melyet az adott rendszernek vissza kell termelnie. A termelés hatékonysága, és ezáltal a visszatérülés gyorsasága a függ a rendszer méretétől  és a minőségétől, a panelek mennyiségétől, a tető tájolásától és dőlésszögétől, és a környéken található árnyékoló épületektől vagy fáktól, valamint az éghajlattól, vagyis az ingatlan földrajzi elhelyezkedésétől. Minél jobb adottságokkal rendelkezik az ingatlan és minél nagyobb teljesítményű rendszert választunk, annál nagyobb lesz a megtérülés is. A megtérülés idejét fix költségekkel, napi árfolyamon lehet kalkulálni, ám az energiaszolgáltatók növekvő egységárai miatt a megtérülési idő általában rövidebb a kezdetben várható időtartamnál.

 A napelemek hatékonysága a gyártási technológiák fejlődésével folyamatosan növekszik. Ma már sokkal nagyobb hatásfokú rendszerek érhetők el a piacon, mint 30 évvel ezelőtt – bár az elsőként telepített napelemek még a mai napig is kitartóan működnek, és az akkoriban becsülteknél jobb hatásfokon teljesítenek, tehát életciklusukon sem fogott az idő vasfoga. A telepítés és az anyagköltség rengeteget csökkent az elmúlt évtizedekben, így már egyre több család számára elérhető alternatívát jelent a környezetbarát energiatermelés. A rendszer kiépítéséhez különféle állami támogatások és központi pályázatok is segítséget nyújtanak, amivel akár 50%-kal olcsóbban juthatunk hozzá a saját rendszerünkhöz. A támogatásoknak köszönhetően kevesebb anyagi befektetésre van szükség, így a megtérülés ideje akár több évvel is csökkenhet, már a telepítés pillanatában.

A fotovoltatikus energiatermelő rendszerek előnye nemcsak a villanyszámla csökkenésében mérhető, hanem csökken a háztartás szén-dioxid-lábnyoma, környezeti terhelése és jelentősen megnövekszik az ingatlan értéke is. A napelemes rendszerekre még támogatás nélkül is megéri beruházni, hiszen más fejlesztésekkel és otthonfelújítási munkákkal szemben, megtermelik a kiépítésre fordított összeget. Támogatással finanszírozva pedig még hamarabb lehetünk újra a pénzünknél!

Hogyan lehet újrahasznosítani a napelemeket?

Az elmúlt években hazánkban is gyors ütemben terjedtek a különféle megújuló energiaforrások, elsősorban a napelemek, amelyek mellett rengeteg érv szól: olcsón telepíthetők, a megtérülési időt pontosan ki lehet számolni, illetve abszolút környezetbarátak. A környezetvédelmet a szívügyüknek érző felhasználókban felmerülhet a kérdés: vajon mi történik a napelemekkel évtizedek múltán, amikor már nem képesek kellő mennyiségű energia előállítására? Erre a kérdésre adunk most választ.

A jelenlegi előrejelzések szerint 2050-re 60 millió tonnányi hulladék keletkezik majd az elöregedett vagy hibás napelemekből, amely mennyiségnek nagyjából a felét Ázsia termeli majd ki. A probléma rövidtávon nem tűnik égetőnek, hiszen az elmúlt években telepített rendszerek még jó sokáig működőképesek maradnak majd, 2030-ra nagyjából 2, 2040-re pedig valamivel több mint 10 millió tonna hulladékkal számolnak a szakemberek, amely mennyiség az ezt követő évtizedben fog drasztikusan megnőni. Ennyi idő alatt az újrahasznosítással kapcsolatos technológiák még valószínűleg rengeteget fognak fejlődni, de már jelenleg is megoldható a napelemek hatékony újrahasznosítása.

Milyen anyagokból készülnek a napelemek?

A napelemek alapvetően üvegből vannak. A szilícium-alapú megoldások 76 százaléka üveg, 10 százaléka műanyag, 8 százaléka alumínium, 5 százaléka szilícium, az egyéb filmek pedig nagyjából 1 százalékot tesznek ki. Ez utóbbi elmondható a vékonyfilmes avagy amorf napelemekről is, amelyeknél nem kristályos szilíciumtömbökből készítik a cellákat, hanem a félvezetőréteget közvetlenül a hordozóra (jellemzően az üvegre) viszik fel. A két típus között szemmel is látható a különbség, a vékonyfilmes technológiánál nem különíthetők el az egyes cellák és az azokat összekötő alumínium-csíkok. Az összetétel viszont tényleg hasonló, az üveg aránya itt 89 százalék, míg műanyagból csupán 4, alumínumból pedig 6 százaléka található a már említett, 1 százalékot jelentő fémek mellett.

Hogyan lehet újrahasznosítani a napelemeket?

Az újrahaszonításnak több módja is van, szétszerelés esetén az üveg 95, a fémek 100 százalékát újra fel tudják használni, majd 500 Celsius fokra történő melegítés után megszabadulnak a műanyagoktól. A szilíciumot tartalmazó megoldásoknál a folyamat végén ezen elemek 85 százalékát is úrja tudják hasznosítani. Ha a használt napelemeket szétzúzzák, a félvezetők 95, az üvegek 90 százalékát tudják újra felhasználni, de az eljárás különbözik, fizikai erőkifejtés mellett mosással különítik el az alkotóelemeket.

Az újrahaszonosítás pedig szerencsére nem csak a környezetvédelem szempontjából hasznos, hanem gazdasági szempontból is kifizetődő, így remélhetőleg a kevésbé környezettudatos országok is érdekeltek lesznek benne. 2030-ra 60 millió új panelt lehet majd előállítani újrahaszonosított alapanyagokból, ami 450 millió amerikai dollárnyi értéket jelent és amúgy 18 GW teljesítményre lehet képes. 2050-re már egy 15 milliárd dolláros piacról, 2 milliárd panelről és 630 GW teljesítményről beszélhetünk majd.

Emlékeztetőül: a jelenleg használt napelemek élettartama átlagosan 30 év, ezt követően érdemes őket cserélni. A panelek teljesítménye folyamatosan csökken, nem pontos szabály, de nagyjából annyit, ahány évesek: egy 10 éves panel átlagosan a gyártáskor elérhető teljesítménye 90 százalékát tudja hozni, míg egy 20-25 éves panel a 80 százalékra képes, legalábbis papíron. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy a valóságban jobban bírják a telepített megoldások, sok panel 25 éves korára is csak 6-8 százalékát veszti el a kezdeti teljesítményének, ami azt jelenti, hogy akár 40 éves élettartammal is lehet számolni.

Mi történik a napelemek telepítését követően?

A készre jelentés megtörténte után:

• A szolgáltató megküldi a szolgáltatói szerződéseket (Hálózat használati-, Hálózat csatlakozási szerződés és Üzemviteli megállapodás) A szolgáltatónak 15 napja van a szerződések megküldésére, gyakorlatban 1 héten belül megérkezik.
• A szerződések visszaküldése után 15 napja van a szolgáltatónak, arra, hogy a mérőhelyi munkát megrendelje. (gyakorlatban 1 hét alatt szokott megérkezni
• A szolgáltató a mérőhelyi munka megrendelését követő 8 napon belül jelentkezik időpont egyeztetésre

Az invertert az ad-vesz óra felszereléséig

TILOS

hálózatra kapcsolni, azaz üzemeltetni!

Az óracsere elvégzését követően:

• Eljuttatjuk a lezáró dokumentumot, mely tartalmazza:
• szerződést (Otthon felújítási támogatásnak megfelelően)
• eredeti számlát
•  tételes számlamellékletet
• inverterre vonatkozó adatlap
• napelemre vonatkozó adatlap
• lezáró dokumentum a garancia érvényesítéséhez
• szolgáltatói szerződéseket 
• Otthonfelújítási támogatás esetén 1.számú mellékletet (díjtáblázat)
• Otthonfelújítási támogatás esetén 5. számú melléklet ( 450eft/kw díjnyilatkozat)

• Segítünk beállítani a termelés monitorozásához az applikációt
• A szolgáltató rész számlát állít ki a leszerelt óra alapján.
• A rész számla megérkezését követően nem érkezik több számla, mivel éves elszámolásra állt át. Készre jelentés során írásban kértük a havi részszámla 0-ra állítását.
• Amennyiben a szolgáltató mégis állít ki számlát az ugyfelszolgalat@elmuemasz.hu mail címen lehet kérni a számla törlését és a 0-ra történő állítást.
• Az Energi App-ban követhető a számlázás, de az új óra 1-1,5 hónap után kerül fel  a szolgáltató rendszerébe.

A villanyórán az. 1.8.0 mutatja a fogyasztott mennyiséget

A villanyórán a 2.8.0 mutatja a betáplált mennyiséget

Az éves számla a betáplált és az elfogyasztott mennyiség különbözete alapján kerül megállapításra. A napelemes rendszer által előállított mennyiség az inverteren követhető, azonban a megtermelt mennyiség nem azonos a betáplált mennyiséggel, mivel a megtermelt és a betáplált mennyiség különbözete került elfogyasztásra az otthoni hálózatban.

Miért nem lehet bármennyi napelemet telepíteni a sivatagokba?

A világ tíz legnagyobb naperőműve sivatagokban és egyéb száraz területeken található, ami egyáltalán nem meglepő, tekintve, hogy a napelemek a napfényből állítanak elő energiát. A sivatagokban magas a napos órák száma, és a napelemekben található félvezetők alapanyagát jelentő, homok alapú szilíciumban is bővelkednek ezek a területek. Domborzatukat tekintve sík terepviszonyok uralkodnak, többségében homoktengerek és kavicssíkságok borítják. Száraz és sivár mivoltuk miatt kevéssé alkalmasak az élet fenntartására, így a napelemfarmok nem veszik el a vegetáció hasznos területeit, mint például az szójaültetvények, melyek a dél-amerikai esőerdők irtásáért felelősek. Kézenfekvő lenne tehát a forró és terméketlen sivatagokat energiatermelő bázisként kiaknázni.

A kutatók már évek óta vizsgálják a lehetséges következményeit a Szahara teljes területének napelemekkel történő betelepítésének. Bolygónk legnagyobb sivataga körülbelül 9,4 millió négyzetkilométer kiterjedésű, ami nagyjából Magyarország területének a százszorosa: egy ekkora napelemfarm Földünk jelenlegi energiaigényének a négyszeresét tudná előállítani, ráadásul a jelenleg ismert legtisztább módon. A történet azonban sajnos mégsem ennyire egyszerű, mert a projekt megvalósítása ökológiai katasztrófát idézne elő.

A napelemek sötét felülete jobban elnyeli a fényt, mint a sivatag összefüggő felületén található világos homokszemek. Az itt telepített napelemek körülbelül a fény 15 százalékát tudják elektromos árammá alakítani, a maradék pedig hőenergiává alakul át. A többlethő nem okoz problémát sem a jelenlegi lakossági, sem az ipari felhasználás során, azonban a Szahara hatalmas mértékű befedése láncreakciót indítana be. Amennyiben a sivatag egyötödét beépítenék napelemekkel, úgy az általuk generált hő jelentősen megnövelné a szárazföld és a környező óceánok közötti hőmérsékletkülönbséget. A hőmérsékletnövekedés következtében csökkenne a légnyomás, ami pedig a nedves levegő esőcseppekbe rendeződéséhez, majd monszunszerű esőzésekhez vezetne. A hatás innentől kezdve mindenki számára sejthető, a sivatagokban idővel megjelennének a növények. Bármennyire is furcsán hangzik, a növényzet elterjedése tovább károsítaná bolygónk ökoszisztémáját, hiszen a napelemekhez hasonlóan kevésbé verik vissza a fényt, mint a homok.

A kidolgozott modell szerint a Szahara egyötödének letakarása 1,5C míg a félnek a letakarása pedig 2,5 Celsius fokkal növelné meg a helyi átlaghőmérsékletet. Globális szinten nézve pedig 0,15, illetve 0,39 Celsius fokkal nőne a Föld átlaghőmérséklete, de az eloszlás nem lenne egyenletes. A sarki térségek melegednének a leginkább, mely tovább fokozná jégsapkák olvadását, és az ökoszisztémánk pedig még jobban felborulna.

A kutatás eredményeinek ismeretében tehát nem lenne kedvező a bolygó egészére nézve, ha a sivatagos területeket ilyen drasztikus mértékben beépítenék. Kihangsúlyozandó, hogy a fényelnyelés mértéke a sivatagos területeken jelentene problémát, nem pedig más éghajlatok növényekkel, épületekkel és utakkal tarkított településein. Szerencsére nincs szükség a Szahara betáblázására: amennyiben a lakosság és az ipar egyaránt paneleket telepít a saját ingatlanjaira, akkor egy fenntartható, környezettudatos és nem utolsósorban költséghatékony rendszer alakul ki. A tisztán fenntartható rendszerek saját felhasználásra termelik az áramot, így nem szükséges a távoli sivatagokból importálni az energiát, amit helyben is megtermelhetnek.

Csupán néhány négyzetméternyi tetőfelületet takaró panel elég lehet ahhoz, hogy egy teljes család energiafelhasználását fedezze, anélkül, hogy természeti katasztrófát idézzen elő.